A csöppséget a 17-es lakónegyedben találták egy lépcsőházban, onnan érkezett a bejelentés a központba. Az egyesület szakemberei nem tétováztak sokat, magukhoz vették a kis jószágot és biztonságos helyre szállították.
A denevért gyakran, 2-3 óránként kell etetni, ami egyszerre hálás és kihívást jelentő feladat is, hiszen az állat bioritmusa nem egyezik meg az emberével: ő éjjel táplálkozik, akkor a legaktívabb. Jelenleg kecsketejet és lisztkukacot kap enni, az étvágyára pedig igazán nem lehet panaszkodni.
Normális körülmények között ezek az állatok leggyakrabban apró termetű rovarokkal, levéltetvekkel, molylepkékkel és szúnyogokkal táplálkoznak. Nem kizárt, hogy egy-egy táplálkozás alkalmával 1000-1200 szúnyogot is képesek zsákmányolni, ez pedig egy kolónia teljes fogyasztására vetítve igen jól jön az embereknek.
Élőhelyét tekintve domb-, hegy- és sík vidékeken egyaránt előfordulhat. Szálláshelyeit, szülőkolóniáit odúkban, fák leváló kérge alatt, épületek zugaiban vagy akár templomtornyokban is kialakíthatja. Márk-Nagy János úgy tervezi, felkeresik a tömbházat, ahol a csöppséget találták, és ha minden jól megy, vissza is tudják nyomozni a kolóniát, ezzel megmentve a kicsi életét.